/ nyomtatás

Házirend

 

 

 

 

Házirend

 

 

 

 

 

 

                                                                                          

 

                                                            Készítette: Stefkovits Ferencné

Tartalomjegyzék:

 

  1. 1. Információk az intézményekről

 

  1. 2. Az óvodai felvétel, átvétel, az óvodai elhelyezés megszűnése

 

  1. 3. A gyermekek, szülők jogai és kötelességei

 

  1. 4. Nevelési év rendje

 

  1. 5. A gyermekek óvodai életrendje
    • - Az óvoda nyitvatartási rendje
    • - A gyermek életrendjével kapcsolatos előírások
    • - Étkezés és térítési díjak befizetése, visszafizetése
    • - A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok
    • - A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok
    • - A gyermekekre, intézményekre vonatkozó óvó-védő előírások
    • - A gyermekek fejlődésével, fejlettségével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség
    • - A gyermekek által az óvodába bevitt dolgok megőrzése
    • - A gyerekek nagyobb csoportjának meghatározása
    • - Tankötelezettséggel kapcsolatos óvodai feladatok

 

  1. 6. Rendkívüli eseménykor (bombariadó, tűz esetén) teendők

 

 

 

 

Kedves Szülők!

 

Az óvoda feladatának tekinti, hogy derűs, nyugodt légkört biztosítson a gyermekeknek, sokoldalúan fejlessze személyiségüket és megőrizze testi épségüket. Ezek megvalósításához szükséges az óvoda és a család sokoldalú, bizalomra épülő együttműködése.

Arra kérem Önöket, hogy gyermekeik együtt nevelése érdekében a házirendünket figyelmesen olvassák el és törekedjenek arra, hogy a benne foglaltakat betartsák! Köszönöm!

 

                                                                                              Óvodavezető

 

 

 

1. Információk az intézményről

 

                        

Brunszvik Teréz Óvoda

2462. Martonvásár, Deák Ferenc u. 3.

Telefon: 06-22/460-290

E-mail : mvovoda@gmail.com

Intézményvezető: Stefkovits Ferencné

Óvodavezető-helyettes: Borbélyné Török Tünde

                                      Puskásné Varga Ildikó

Gyermekvédelmi felelős: Dr. Schekkné Bódai Tünde
Gyermekorvos: Dr. Jellinek Kinga

Védőnő: Horváth Márta

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Az óvodai felvétel, átvétel, az óvodai elhelyezés megszűnése

 

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelmét teljesítették.

 

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. (Nkt. 8.§ (2) (2015.09.01.)

A felvétel elbírálásáról a szülőt írásban értesítjük.

 

Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A felvételről, átvételről, a csoportbeosztásáról (a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével), illetve a csoport szervezéséről az óvodavezető dönt.

 

Az óvodai felvétel:

  • - az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik
  • - a szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos
  •  - az óvodai beíratás időpontjáról a fenntartó dönt az óvodavezetővel történt egyeztetés alapján (április 20 és május 20 között).
  • - felvételre jelentkezéskor igazolni kell a gyermek lakhelyét, illetve tartózkodási helyét, be kell mutatni a gyermek TAJ kártyáját és az anyakönyvi kivonatát valamint az oltási kiskönyvet
  • - a gyermek az óvodát az óvoda értesítése alapján kezdheti meg.

 

Az óvodai felvétel kiemelt feltételei:

  • - a gyermek és szülője az óvoda körzetében lakik, kötelező felvételt biztosító óvoda az intézményünk
  • - tárgyév augusztus 31-ig tölti a gyermek a 3. vagy 4. vagy 5. életévét, köteles óvodai nevelésben részt venni,
  • - a gyermek olyan szakértői véleménnyel rendelkezik, amelyben az óvodát jelölik ki ellátó intézménynek
  • - a gyermek hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, védelembe vett, veszélyeztetett,
  • - testvérének óvodánkkal van jogviszonya,
  • - tartós betegségben szenved (pl: allergiás)
  • - családtag az intézmény dolgozója (pl: anya)
  • - 3. életévét a felvételtől számított fél éven belül tölti

 

A  jegyző, a  fenntartó – az  óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével – a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat az adott nevelési év kezdő napjától esedékes kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a  gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

 

A gyermek óvodai jogviszonya alatt a csoportbeosztás az aktuális gyermeklétszámtól, valamint a személyi és egyéb körülményektől függően változhat.

 

 

 

Az a gyermek jöhet óvodába, aki:

  • - Az óvodai felvételről értesítést kapott
  • - egészséges (orvosi igazolással rendelkezik),
  • - a szülő vállalja gyermeke után az étkezési díj folyamatos befizetését, (kivéve, ha gyermekvédelmi támogatásban részesül, illetve ha három vagy több gyermekes) gyermeke távolmaradását jelzi,
  • - pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás szükségessége esetén rendelkezik a szakértői bizottság véleményével (ha nem, akkor a szülő és az intézmény is kezdeményezheti a vizsgálatot, utóbbi esetben a szülő egyetértésével).

 

Az óvodai elhelyezés megszűnésének esetei:

  • - a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján
  • - a szülő írásban bejelenti, hogy nem tart igényt a férőhelyre, a bejelentésben megjelölt napon
  • - a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján
  • - megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik.  

 

 

3. A gyermekek, szülők jogai és kötelességei:

 

Gyermekek jogai és kötelességei:      

  • - óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrő vizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket
  • - a gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak
  • - a gyermeknek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön
  • - a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki
  • - önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt
  • - személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat, ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,
  • - állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,
  • - az oktatási jogok biztosához forduljon.

 

 

  • - a sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani
  • - a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, óvodai csoportban, a többi gyermekkel együtt történhet.
  • - a szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti.
  • - ha a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosul. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés-oktatás keretében valósítható meg.

 

Szülők kötelessége, hogy:

  • - gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését
  • - biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését,
  • - tiszteletben tartsa az óvoda, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltósását és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk
  • - gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a pedagógusok kezdeményezésére, a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a jegyző kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.
  •  
  •  
  • Szülő joga hogy:
  • - szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát
  • - halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint– anyagi támogatást kapjon
  • - a szülőnek joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét

 

 

A szülőnek joga különösen az, hogy:

  • - megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról
  • - gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon
  • - kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen
  • - írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, (óvodánkban szülői munkaközösség működik)
  • - a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon
  • - személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
  • - az oktatási jogok biztosához forduljon.

 

 

4. Nevelési év rendje

  • - a nevelési év szeptember 1-én kezdődik, és a következő év augusztus 31-ig tart. Szeptember 1 – május 31-ig szorgalmi idő, június 1 – augusztus 30-ig nyári élet.
  • - június 16-tól a csoportok a gyermeklétszámtól függően összevontan működnek.
  • - az óvodában a nevelés nélküli munkanapok száma az 5 napot nem haladhatja meg.
  • - az óvodai nevelés nélküli munkanapon, szükség esetén, gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről.
  • - amennyiben a gyermeklétszám 9 fő alá csökken, az óvoda nem üzemel.
  • - az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.

 

 

5. A gyermekek óvodai életrendje

 

5.a) Az óvoda nyitva tartási rendje

  • - Az óvodát reggel a munkarend szerint 6.15 órára érkező dajka nyitja.
  • - Az intézmény hivatalos nyitva tartása: 6.30-17.00-ig tart.
  • - A gyerekeket 8.00 óráig kell behozni, a gyermekek védelme érdekében az ajtókat 8.10-kor bezárjuk, ezt követően a csengővel ellátott konyhai kapun lehet bejönni. Ebéd után a kapukat 12.30-kor nyitjuk ki. A gyermekeket a 6.30-ra érkező óvó nénik fogadják. A csoportok reggel 7.00-ig, 7.30-ig, valamint délután 16.30-tól összevontan működnek.
  • - A gyermekek fogadása a nevelési programnak megfelelően, az óvodapedagógusok által szervezetten történik, a gyermekek fogadásának időpontjától az elvitelükig, óvodapedagógus van a gyerekekkel.
  • - A gyermekek hazavitele a szülő írásos nyilatkozata alapján történik.

 

 

5.b) A gyermek napi életrendjével kapcsolatos előírások

 

Helyi programunknak megfelelően igyekszünk a gyermekek biztosítani minél több időt a szabad játékhoz, kezdeményezéseken, foglalkozásokon vehetnek részt. A tevékenységen keresztül, játékosan igyekszünk a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiség fejlődését elősegíteni.

 

Naponta hallgatnak mesét, énekelnek, ismerkednek közvetlen és távolabbi környezetükkel. Igyekszünk a gyermekekben megalapozni a természet megismerése mellett a természet szeretetét, védelmét.

A nagycsoportosok szükség esetén heti egy alkalommal, logopédiai, gyógytestnevelési ellátásban részesülnek.

 

 

Az óvodában naponta levegőre visszük a gyerekeket, jó idő esetén, az udvaron gyülekezünk.

 

Fontos, hogy a gyermekek öltöztetése az időjárásnak megfelelően történjék. Ruházatuk legyen célszerű, kényelmes, mozgást nem akadályozó és könnyen tisztántartható. Az óvodában levehető ruhadarabok névvel vagy jellel való ellátása kötelező! (pl: alkoholos filccel)

 

Váltóruhát az öltözőbe elhelyezett szatyrokban vagy vállfás tárolóba tartjuk (fehérnemű, zokni, póló, nadrág, nyáron rövidnadrág, fürdőruha). Kérjük a jobb helykihasználás miatt csak a legfontosabb holmikat tárolják az óvodában.    

 

Váltócipő használata kötelező! Foglalkozási idő alatt a csoportszobába lépni tilos! Telefonhoz az óvónő nem jön ki, üzenetet adunk át.

 

 

5.c) Étkezés és térítési díjak befizetése, visszafizetése

 

A gyermek joga, a nevelési – oktatási intézményben a szülők kérelmére - ingyenes étkezésben részesüljön. A befizetés pontos dátumáról az ételbeszállító értesíti a szülőket. Hiányzás esetén az étkezést le kell mondania a szülőnek az ételszállító munkatársánál. A szülők a tárgyhóra esedékes térítési díjat egy összegben, a tárgyhó 1. munkanapjáig egyenlítik ki, illetőleg pótbefizetés teljesíthető a tárgyhó 3. munkanapjáig számla ellenében a vállalkozó kijelölt képviselőjénél, az erre a célra kijelölt helyiségben. A térítési díjak megfizetése készpénzben bankkártyával vagy banki átutalással történhet.  Amennyiben túlfizetés keletkezik, azt a vállalkozó az aktuális következő befizetésnél jóváírja. Amennyiben a gyermek jogviszonya megszűnik az utolsó befizetéskor a szülő személyesen intézi a túlfizetést vagy tartozást a beszállítónál.

 

Az ingyenes étkezést az óvodába járó gyermek szülője (elég, ha az egyik szülő megigényli az ingyenes étkezést), családba befogadó gyámja, nevelőszülője kérheti. A kérelem benyújtásának nincs időbeli korlátja, bármikor benyújtható. Az ingyenesség visszamenőleg egyedül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek esetén kerül megállapításra. A többi esetben a nyilatkozat benyújtásának időpontjától.

 

Az ingyenes étkeztetés lehetőségéről és igénybevételének módjáról, nevelési év során bekövetkező változások bejelentési kötelezettségéről, büntetőjogi felelősségről a szülőt először az óvodai beiratkozáskor az óvodavezető tájékoztatja, majd a csoportos óvodapedagógus a családlátogatás alkalmával és az óvodakezdéskor.

 

Az intézményünkben az óvodatitkár gyűjti össze a nyilatkozatokat, és az abban foglaltak alapján megállapításra kerül az ingyenes étkezésre jogosultság. Az intézmény a szülői nyilatkozatban foglaltakat nem ellenőrzi, az abban foglaltak alátámasztására iratok, dokumentumok csatolására a szülőt nem kötelezhetjük, kivéve a A 328/2011.(XII.29.) Kormányrendelet 18. § (5)a és (7) a pontja alapján tartós betegségről és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről kérünk határozatot.

 

Nyilatkozat kitöltése nélkül az ingyenes étkezés nem vehető igénybe. Az óvoda honlapján biztosított a tájékoztatás, a szükséges dokumentum letölthető.

 

Ingyenes étkezésre jogosult:

  • - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek,
  • - tartós vagy fogyatékossággal élő gyermek,
  • - azok az egészséges gyermekek, akiknek a családjában nevelkedő testvér-függetlenül az életkortól – tartósan beteg vagy fogyatékos,
  • - akiknek a családjában három vagy több gyermeket nevelnek,
  • - akiknek a nevelésbe vételét elrendelte a gyámhatóság,
  • - akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130%-át. 

 

Azon gyermekek részesülhetnek kizárólagosan speciális étrendben, akiknek erről szakorvosi véleményük van.

 

 

5.d) A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok

 

Az óvodában csak egészséges gyermek tartózkodhat!

 

Beteg, megfázott, gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyerek bevétele az óvodába a gyerek biztonságos gyógyulása és a többi gyerek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Ilyen esetben az óvónő kötelessége a gyermek átvételének megtagadása.

 

Az óvónőknek tilos otthonról beküldött gyógyszert beadniuk a gyermeknek a nap folyamán! Ez alól kivételt képeznek a tartós betegségben szenvedő gyermekek, akiknek megfelelő életvitelükhöz az orvos írja elő a gyógyszer szedését.

 

Az óvónő teendője baleset vagy napközben megbetegedő gyerek esetén: A gyermekeket haladéktalanul el kell látni, miközben a csoport felügyeletét meg kell szervezni. A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés, lázgörcs esetén orvosról kell gondoskodni.

 

Láz, hányás, hasmenés, hasgörcs esetén az óvónő kezdi el a láz csillapítását, majd értesíti a szülőt, hogy minél hamarabb vigye el a gyermeket orvoshoz.

 

Az óvoda biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről és szükség szerint a gyermekek vizsgálatra való előkészítéséről.

 

Kapcsolatot tartunk fenn a törvénynek megfelelően az iskolafogászat szakemberével.

 

 

 

5.e.)A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok

 

Tanév kezdésekor minden óvodás gyermekről orvosi igazolást kérünk. A gyermek távolmaradását a szülőknek be kell jelenteni.

 

Beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítésről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolni.

 

 

(20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete alapján)

 

A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. A pedagógus megítélése szerint, ha a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítésről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolni. A szülő köteles a hiányzás idejét, okát bejelenteni személyesen, telefonon vagy email-ben.

 

Ha a gyermek óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell, és a mulasztást igazoltnak kell tekinteni:

  • - ha a szülő előzetesen bejelentette, hogy gyermekét nem viszi óvodába, és kitölti előre, az óvoda által szerkesztett igazolást.
  • - ha a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja (orvosi igazolás)
  • - ha a szülő nyilatkozatban jelzi, nem igényel felügyeletet
  • - ha a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

 

Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedés rendje:

 

  1. Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával kapcsolatos, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat.
  2. Ha a gyermek a Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.
  3. Ha a gyermek az Nkt. 8. §. (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésen, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. (20/2012. EMMI rendelet 51.§ (4))

 

5.f.) Gyermekekre, intézményre vonatkozó óvó-védő előírások

  • - Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint, minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát.
  • - A gyermekek védelme érdekében az intézmény központi kapuját elektronikus rendszerrel láttuk el, a gyermekek védelme érdekében. Kérjük, hogy a kódot ne adják tovább, és mindig győződjenek meg arról, hogy a kapu zárva van-e
  • - Különböző ékszerek használata az óvodában a gyermekek számára tilos, mert balesetveszélyes. A test tetoválása (pl: rágóban található matrica) tilos.
  • - A két épületet összekötő folyosón nem lehet átjárni!
  • - Az óvoda egész területén dohányozni TILOS!
  • - Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési – oktatási célra átengedni csak a gyermekek távollétében a vezető engedélyével lehet.
  • - Az óvodai dolgozók, továbbá ügynökök, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak.
  • - Reggeli édességet (csokoládé, rágógumi, cukorka) ne hozzanak az óvodába.
  • - Óvodánk gyermekvédelmi felelőse szükség esetén, előzetes megbeszélés alapján rendelkezésükre áll.
  • - Az óvoda csak megfelelő minőségű játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot vagy használati utasítást áttanulmányozni, és a játékszert rendeltetésszerűen alkalmazni, alkalmaztatni.

 

 

 

5.g.) A gyermek fejlődésével, fejlettségével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség

 

A pedagógus kötelessége, hogy a szülőket gyermekük nevelésével, és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan tájékoztassa.

 

A tájékoztatás fóruma lehet szülői értekezlet, rövid tájékoztatás, fogadó óra. (ez utóbbit kérheti az óvónő és a szülő is)

 

 

5.h.) A gyermek által az óvodába bevitt dolgok megőrzése

 

Az óvodai élet gyakorlásához nem szükséges eszközök, tárgyak bevitelét megtiltjuk, ezért ezekért felelősséget sem vállalunk.

 

Kérjük a szülőket, ellenőrizzék a gyermekek zsebeit, hogy tudtuk nélkül otthonról semmilyen dolog ne kerüljön be az óvodába. (Mi nem tartjuk etikusnak a gyermekek zsebeinek átnézését és nem is tehetjük.)

 

Minden kisgyermeknek saját fiókja/doboza van az óvodában, abban tárolhatja saját dolgait, például az alvós játékát, a beszoktatást segítő eszközöket (rongyika) stb.

 

Amennyiben az előírt szabályt nem tartják be, a bekövetkezett kárért az óvoda nem felel! (NKt. 25. §(3).

 

 

 

 

 

5.j.) Tankötelezettséggel kapcsolatos óvodai feladatok

 

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelezetté válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

 

A tankötelezettség kezdetéről

 

a) az óvodavezetője dönt,

 

b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt,

 

c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

 

 

 

Az óvoda feladata:

 

- az iskolának szakvélemény kiállítása

 

- szükség esetén szakszolgálathoz illetve szakértői bizottsághoz küldeni a gyermekeket

 

- népesség nyilvántartásban szereplő tanköteles korú gyermekek egyeztetése az óvodai nevelésben résztvevő tanköteles korú gyermekek névsorával.

 

 

 

6.) Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események kezelésére:

 

Rendkívüli eseménynek minősítjük azt az esetet, amikor a megszokottól eltérő, élet és/vagy balesetveszélyes helyzet áll elő, vagy teremtődik (bombariadó, tűzriadó, gázömlés-szivárgás, elektromos vezetékek meghibásodása, baleset, belvíz, gyermek veszélyeztetése, stb.).

 

Bomba elhelyezését bejelentő telefonhívás, rendkívüli esemény észlelése esetén a dolgozó azonnal értesíti az óvodavezetőt, a vezető helyettest, vagy az óvodatitkárt, akik haladéktalanul értesítik az óvodapedagógusokat (lehetőleg a gyerekek megzavarása nélkül)

 

- Az intézmény igazgatója értesíti a Rendőrséget, a fenntartót (Polgármestert, Jegyzőt), majd megteszi a szükséges intézkedéseket az épület kiürítésére, értesíti a csoportos óvónőket.

 

- Az óvoda dolgozói közösen gondoskodnak a rend és a fegyelem fenntartásáról.

 

- Az épület kiürítése a Tűzriadó-terv előírásainak megfelelően történik.

 

- Az épület elhagyásával egy időben a benn tartózkodó vezető, vagy helyettese, távollétük esetén a dajkák gondoskodnak a közművek elzárásáról.

 

- A gyerekek és a dolgozók az épület elhagyásakor – amennyiben mód és lehetőség van – magukkal viszik személyes használati tárgyaikat, valamint a Felvételi-és mulasztási naplóját.

 

- A vezető a helyszínre érkező rendőrségi szakembereket tájékoztatja, utasításaik szerint jár el.

 

- Amennyiben a bomba keresése/hatástalanítása hosszabb időt vesz igénybe, a csoportos óvónők értesítik a szülőket, akik gondoskodnak gyermekük elviteléről.

 

- Aki akár közvetlenül, akár közvetve olyan eseményt észlel, vagy olyan információ birtokába jut, amely mások életét, testi épségét veszélyezteti, az intézménynek kárt okozhat, azt köteles a bombariadóra vonatkozó eljárások szerint jelenteni. A rendkívüli esemény bekövetkezése esetén nem mentesülhet a felelősség alól az, aki arra hivatkozik, hogy az esemény rendkívüliségét nem ismerte fel.